Az átalányadózás lényege, hogy nem a valós költségszámlák alapján történik a költségek elszámolása, hanem előre meghatározott költséghányadokat lehet figyelembe venni, amelyek aránya a végzett tevékenységtől függ. Fontos, hogy bár az elszámolás igazolás nélküli, a költségszámlákat továbbra is gyűjteni kell és meg kell őrizni 5 évig, hogy egy esetleges későbbi adóellenőrzés során rendelkezésre álljanak.
Az átalányadózást kizárólag egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők választhatják. Nincs megkötés a tevékenységi körre vonatkozóan, tehát bármilyen tevékenység esetén alkalmazható.
Az átalányadózás bevételi határa a mindenkori éves minimálbér tízszeresének felel meg, ami 2024-ben évi 32.016.000 forint. Ha a vállalkozás év közben indul, ezt az összeget időarányosan, napokra arányosítva kell számolni.
Ha a bevétel meghaladja az átalányadós határt, akkor az egész évre a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szerint kell adózni (sima egyéni vállalkozás). Emiatt is fontos a költségszámlák gyűjtése és megőrzése.
A havi fizetendő adók és járulékok összege számos tényezőtől függ. Lássuk az általános szabályokat:
Bevétel (ami ténylegesen befolyt) – Költséghányad = Jövedelem
Például, ha havi bevételed 1.000.000 forint, és a 40%-os költséghányaddal számolunk, akkor a költséghányad összege 400.000 forint lesz. Így a jövedelmed: 1.000.000 – 400.000 = 600.000 forint.
A jövedelmed után az alábbi adókat/járulékokat kell megfizetned:
15% személyi jövedelemadó (SZJA)
18,5% társadalombiztosítási járulék (TB)
13% szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)
Az adók és járulékok pontos összegét azonban több egyéb dolog is befolyásolhatja:
Mentes jövedelemhatár: 2024-ben ez az összeg 1.600.800 forint.
Mellékállású vállalkozóként a mentes jövedelmhatárig egyáltalán nem kell adót fizetned. Az ezt meghaladó jövedelem után azonban mindhárom, fent említett adót meg kell fizetni.
Főállású vállalkozóként szintén jogosult vagy a mentességre, de fontos, hogy minden hónapban legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum (tevékenységtől függően) után meg kell fizetned a TB járulékot és a szociális hozzájárulási adót, még akkor is, ha az adott hónapban nincs bevételed.
Nyugdíjas vállalkozóként csak SZJA-t vagy köteles fizetni és emellett is érvényes a mentes jövedelemhatár.
További fizetési kötelezettségek:
Iparűzési adó: Ennek mértéke önkormányzatonként eltérő lehet, és egy sávos rendszer szerint számítandó (maximálisan 2%).
Kamarai hozzájárulás: Ez minden vállalkozás számára kötelező, éves díja 5.000 forint.
Összefoglalva a fizetendő adók és járulékok:
Főállású vállalkozóként: Minden hónapban legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum után kell fizetni a TB járulékot és a szociális hozzájárulási adót.
Mellékállásban, társas vállalkozói jogviszony mellett, vagy nappali tagozatos hallgatóként: Nem kell minimum TB és szociális hozzájárulási adót fizetni, csak a ténylegesen realizált jövedelem után, figyelembe véve a mentességi határt.
Nyugdíjas vállalkozóként: Csak SZJA-t kell fizetni, a mentességi határ alkalmazásával.
Fontos megjegyezni, hogy a SZJA-fizetési kötelezettség mindig csak a megszerzett bevétel után keletkezik, figyelembe véve a mentességet. Továbbá lehetőség van egyéb SZJA-kedvezmények érvényesítésére is, mint például:
családi adókedvezmény
az első házasok kedvezménye
személyi kedvezmény
25 éven aluliak SZJA kedvezménye
négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye.
Az átalányadózás során alkalmazható költséghányadok: 40%, 80%, 90%
Hogy melyik költséghányad alkalmazható a Te esetedben, azt az általad végzett tevékenység határozza meg. A legtöbb vállalkozás esetében a 40%-os költséghányad alkalmazható.
A nagyobb költséghányadot (80% vagy 90%) csak akkor alkalmazhatod, ha a vállalkozásod kizárólag az alábbi tevékenységek valamelyikét végzi:
negyedévet követő hónap 12-e: a járulékok, adók fizetési határideje;
következő év május 31-e: iparűzési adó bevallása és megfizetése;
május 20: a vállalkozói jövedelem és a többi SZJA köteles bevétel bevallása az SZJA bevallásban;
Az átalányadózást egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként választhatod, kivéve, ha 2 éven belül már szűnt meg átalányadós vállalkozásod.
Sima EV (nem KATA-s) adózásból csak év elejétől választható az Átalalányadó, viszont kezdő vállalkozás az adóhatósági bejelentkezés alkalmával is választhatja az Átalányadót. Ekkor a nyilvántartásba vétel napjával jön létre az átalányadós vállalkozás.